“Meg vagyok rémülve,
rettegek attól, hogy egyre több ilyen abnormális érzésem lesz, ahogy haladunk előre.
Rettegek attól, hogy mi lesz, hogy ha leszedjük ezt a sok mocskot rólam, akkor kit fogok alatta találni.
Mi van, ha kiderül, hogy a valódi személyiségem az sokkal rosszabb annál, mint aki most vagyok?… Ami érdekes, hogy a mai alkalom után is jött megkönnyebbülés, annak ellenére, hogy hatalmas terheket is pakolt rám.” –részlet egy folyamat reflexiójából.
A zavar és bizonytalanság, ami ha teret kap, szembesülhetünk valódi félelmeink nehézségeivel. Azzal, hogy a kapaszkodóink már korláttá váltak, és amit addig gondoltunk magunkról és a környezetünkről, már nem elérhető számunkra. Ilyenkor szétesik mindaz, amivel – és akivel- azonosítottunk magunkat.
Rémülten kapaszkodnánk vissza a múlt törmelékeibe, de annak igazsága hatalmas terhet pakol ránk. Már nem tudunk úgy tenni ,mintha nem történt volna meg. Kiszínezni sem tudjuk -mint korábban-, mivel hazugságunk már nyilvánvaló és még nagyobb terhet rak ránk. Egyet tehetünk. Igyekszünk megélni múltunk minden fájdalmát – mint mikor a nyílt sebet kivéreztetjük- azért, hogy tisztuljon és a gyógyulási folyamatunk elindulhasson.
Nem vagyunk azonosak azzal, ami történt vagy történik velünk! De mi mégis gyakran azonosítjuk magunkat.
Ez rettentően nehéz, mivel nem sokan szeretnénk újra átélni azt, amitől anno szenvedtünk. Így –ha más formában is-, időről-időre újrateremtjük szenvedésüket mindaddig, amíg nem merünk megállni, és vállalni annak súlyát.
A megoldás is ott van, ahol a probléma. Mondhatnám úgy is, hogy ahonnan a kérdés, onnan a válasz. Nem tudjuk máshonnan megoldani, mert ha az ellentétét tesszük annak, amivel harcolunk magunkban, akkor valójában csak elfedjük azt, a valódi szembenézést mellőzve.
A újjászületésünk -mint ahogy születésünk is- olykor nagyon nehéz és fájdalmas. Amikor a múltunk már nem köt minket, akkor a jövőnk kiszámíthatatlansága rémisztő lehet számunkra.
Ilyenkor, hogy merre tovább, az csak a mi döntésünk, ezt senki nem teheti meg helyettünk. Az irányt -vagy a célt- meghatározhatjuk, de az oda vezető utat nem, az megjelenik, csak legyen erőnk benne maradni.
Ambruzs Szabolcs
.
KÖZELEBB LÉPÉS ÖNMAGUNKHOZ -címmel,
2020.01.11.-én -szombaton 9-16 óráig – nyílt munkacsoportot fogok tartani a Test-Tudat Központban /XII.ker. Győri út 1./ A részvételi díj 22.000 Ft.
Jelentkezni az ambruzs@testtudatconsulting.hu címen lehet, ahol kérek egy bemutatkozást, valamint pár gondolatot arról, hogy mit szeretnél kapni a közös munkától.
A létszám korlátozott, feltöltése jelentkezési sorrendben történik.
